A II. Vil�gh�bor�

1. A II. Vil�gh�bor� el�zm�nyei:

Spanyolorsz�gban polg�rh�bor� t�r ki, „el� vil�gh�bor�, polg�rh�bor�”.

Fasiszta �s antifasiszta er�k k�zdelmei.

N.o. megsz�llja a n�met lakta ter�leteket.

Anschluss: Ausztria N�metorsz�ghoz val� csatol�sa.

Hitler hatalomra jut�sa ut�n N.o. gyorsan meger�s�d�tt, amelyet a Saar- vid�ki n�pszavaz�ssal, Csehorsz�g feldarabol�s�val, a Szud�ta- vid�k elfoglal�s�val, Ausztria N�metorsz�ghoz val� csatol�s�val, a fegyvermentes �vezet, a Rajna- vid�k megsz�ll�s�val is el�rt, �s mindezeket b�ntelen�l, a b�keszerz�d�st megszegve �rte el.

Er�s�dni kezdett Mussolini Olaszorsz�ga is, amely 1935.-ben meg is t�madta �s a modern haditechnika seg�ts�g�vel el is foglalta Afrika utols� nagy, f�ggetlen �llam�t, Abessz�ni�t.

Terjeszkedni kezdett Jap�n is, amely K�na elleni h�bor�j�val felbor�tja a nyugalmat a T�vol- Keleten .

Fokozottan bekapcsol�dik a vil�gpolitik�ba a Szovjetuni� is. A n�pfront politik�val (�s az �ltala ir�ny�tott Komintern) a fasizmus elleni �sszefog�st hirdeti meg.

A gy�ztesek nem tudj�k ellen�rizni N.o- t, a veszteseknek ter�letszerz� t�rekv�seik vannak.

2. A m�sodik vil�gh�bor� kirobban�s�nak okai:

P�rizs k�rny�ki b�k�k megszeg�se: Fegyvermentes �vezet, Rajna- vid�k megsz�ll�sa, fegyverkez�s.

3. A m�sodik vil�gh�bor� kirobban�s�nak �r�gye:

Gleiwitz r�di��llom�s�t lengyel ruh�ba �lt�z�tt n�metek megt�madt�k.

4. A II. Vil�gh�bor� kirobban�sa:

      1939. szept. 1.-�n N�metorsz�g megt�madja Lengyelorsz�got. A n�met harci g�pek mindj�rt az els� �r�ban megsemmis�tett�k a lengyel rep�l�k j� r�sz�t, �s megszerezt�k a l�gif�l�nyt.  A n�metek �tt�rt�k a v�delmi vonalakat. A lengyelek nem tudt�k meg�ll�tani a t�mad�kat. N�metorsz�g elfoglalja, kifosztja L. o-t, elhurcolja a zsid�kat.

5. Milyen hadm�veletek zajlottak 1940. tavasz�n, nyar�n Eur�p�ban?

Furcsa h�bor� (l�tszath�bor�, �l�h�bor�): Jellemz�je: Mind a k�t f�l k�lcs�n�sen csak v�dekezik. A n�met t�mad�s megindul�sakor Anglia �s Franc. o. megtartotta Lengyelorsz�gnak tartott �g�ret�t, �s hadat �zent N�metorsz�gnak. Mire a n�metek komolyan mozg�sba lend�ltek volna, m�r v�ge is volt a lengyel h�bor�nak.  A franci�k a ezt k�vet�en visszab�jtak a Maginot- vonal m�g� �s v�rtak az angol er�s�t�sre. Az anglok val�ban megkezdt�k egy j�l felszerelt hadsereg �tsz�ll�t�s�t a Csatorn�n, de semmilyen nagyobb harci cselekm�ny nem t�rt�nt, m�g l�gibomb�z�sok sem, legfeljebb r�pc�dul�z�s.

Az angliai l�gi csata:  N�metorsz�g ↔ Anglia, oroszl�nf�ka hadm�velet, „Seel�ve”

Vad�szrep�l�kkel, bomb�z�kkal t�rt�nt. N�metorsz�g t�bb rep�l�g�ppel rendelkezett, mint Anglia, de Angli�nak korszer�bb rep�l�i voltak. N. o. sorozatosan bomb�zta Angli�t. Kezdetben az volt a c�l, az angol rep�l�g�pgy�rakat �s a pil�t�kat megsemmis�ts�k. Ut�na Londonra ir�ny�tott t�mad�sokat. Egy bomba eltal�lta a parlamentet is. Itt a c�l az volt, hogy p�nikot keltsenek �s az angol korm�ny al��rja a fegyversz�netet. Az angolok nem adt�k meg magukat, b�ztak abban, hogy N�metorsz�gnak nem siker�l a haditerve. A romok k�z�tt j�rk�ltak, mintha nem is lettek volna ott romok. N�metorsz�g v�ltoztatott a haditerven, London helyett a vid�ki v�rosokat bomb�zta. N�metorsz�gnak nem siker�lt legy�znie Angli�t. Angli�t N�metorsz�g az�rt nem tudta elfoglalni, mert Anglia �j �s jobb eszk�z�ket haszn�lt. Pl.: Radar, titkos k�dok megfejt�se, l�gg�mbz�r, a rep�l�g�pek ellen dr�th�l�zat. A lakoss�g nagy m�rt�k� helyt�ll�sa, emberfeletti teljes�tm�ny is jellemezte Angli�t. Az ejt�erny�s�k ellen �rs�get rendeltek el, felszedt�k, vagy megford�tott�k az �tjelz� t�bl�kat.

1940 m�rc. D�nia, Norv�gia elfoglal�sa: Hitler Norv�gi�t akarta elfoglalni a nyersanyagforr�s miatt, de D�nia �tban volt, ez�rt D�ni�t is elfoglalta. Hitler D�ni�b�l ki akarta hurcolni a zsid�kat, de ott nagy �sszefog�s volt, mert mindenki, m�g a kir�ly is kitette a s�rga csillagot, �gy nem tudt�k megk�l�nb�ztetni a zsid�kat.

M�jus, Benelux �llamok elfoglal�sa, „Fall Gelb”, s�rga terv: Hollandia, Belgium kapitul�l, Luxemburgot elfoglalj�k.

Dunkeryue: A n�metek a tengerbe szor�tj�k az angolokat. Az angolok�rt Angli�b�l j�nnek seg�teni, hogy �tvigy�k �ket a tengeren. Angli�b�l minden haj� megy seg�teni. A bomb�z�sok k�zben is pr�b�lj�k menteni a katon�kat, mindenkit megpr�b�lnak megmenteni.

J�n. 4. „Fall Rot”, piros terv: N. o.« Franciaorsz�g

                                                  Ol. O.« Franciaorsz�g

A n�metek elfoglalj�k Franciaorsz�got. Franciaorsz�g fegyversz�netet k�r. A fegyversz�net al��r�sa a Campiegne- i erd�ben t�rt�nik, egy vas�ti kocsiban. Az�rt egy vas�ti kocsiban, mert Hitlerrel is egy vas�ti kocsiban �ratt�k al� a b�keszerz�d�st az I. vil�gh�bor�ban.   

6. Hogyan alakult a szovjet terjeszked�s 1939- 1940.-ben?

1939. szeptember 17.-�n a Szovjetuni� megindul Lengyelorsz�g belsej�be. A lengyelek k�t t�z k�z� ker�lnek. Vars�ban nagy puszt�t�sokat v�geznek. A csata v�g�n a szovjetek a foglyul ejtett lengyel tiszteket lem�sz�rolj�k.

Orosz- finn k�l�nh�bor�: A finnek ter�letek odat�d�s�ra k�nyszer�lnek.

Szept.- okt�ber:   Balti �llamok megt�mad�sa

J�nius: A Szovjetuni� bekebelezi a balti �llamokat.

7. Hogyan terjedt �t a h�bor� a Balk�nra �s Afrik�ra?

Afrika:

1940. augusztus: Az olaszok p�rhuzamos h�bor�t v�vnak Egyiptomban. Olasz veres�g sz�letik.

1941. febru�r: N�met seg�ts�g �rkezik. Rommell ellent�mad�st ind�t.

Balk�n:

1940. okt�ber: Az olaszok p�rhuzamos h�bor�t v�vnak G�r�gorsz�gban. Itt olasz veres�g sz�letik.

1941. �prilis: N�met seg�ts�g �rkezik. A n�met seg�ts�gnek k�sz�nhet�en Jugoszl�via �s G�r�gorsz�g kapitul�ci�ra k�nyszer�l.

8.Mi volt a n�metek haditerve a Szovjetuni� ellen?

Barbarossa terv: Hitler 1942. j�nius 22.-�n, megind�totta csapatait a Szovjetuni� ellen.  A terve itt is vill�mh�bor� volt. A terv: Elfoglalni Leningr�dot (Szentp�terv�rt) �s Moszkv�t. Kezdetben �gy l�tszott, hogy siker�l is a terve. A gy�zelem m�gsem k�vetkezett be. A ny�ri hadj�rat kih�z�dott a t�li id�szakra is. A t�lre a n�metek nem voltak felk�sz�lve. A szovjet hadsereg Moszkv�n�l a n�met t�mad� er�ket, majd egy ellent�mad�ssal sz�t is z�zta azokat. Moszkva h�bor�t nyert. Gy�keresen megv�ltoztak a hadi viszonyok. 

A n�metek a Kauk�zust is el akart�k foglalnia a nyersanyagforr�s miatt. Ez�rt Szt�lingr�d elfoglal�sa volt a c�l. Szt�lingr�dot blok�d al� vett�k.  Ott sem b�rtak a t�llel, nem volt ut�np�tl�s, kev�s �lelmiszer, l�szer, benzin volt.

9.      Hogyan v�lt a h�bor� vil�gh�bor�v�?

Az USA �s Jap�n hadba l�p�s�vel a h�bor� vil�gh�bor�v� v�lt. Jap�n megt�madta USA-t a Csendes-�ce�nn�l, Pearl Harbort. A Jap�n anyahaj�k meglepet�sszer�en t�madtak. A jap�nok nagyon sok haj�t puszt�tottak el. Jap�n N�metorsz�g sz�vets�gese lett.

10.  Mit tartalmazott az Atlanti Carta �s az Egyes�lt Nemzetek Nyilatkozata?

11.  Mikor �s hol k�vetkezett be fordulat a h�bor� menet�ben?

Szovjetuni�: Hitler felhagyott az eg�sz arcvonalon folytatott t�mad�ssal. Egy ir�nyba �sszpontos�t, a Kauk�zus fel�. Szt�lingr�dot beker�ti. N�met vezet�: Paulus. Megindul a szovjet ellent�mad�s, beker�tik a v�rost. Hitler nem enged�lyezi a kit�r�st. Nincs �lelmiszer, k�tszer, v�z. Az orosz csapatok elfoglalj�k Szt�lingr�dot.

1943. janu�r Leningr�d: A szovjet csapatok megkezdik a blok�d �tt�r�s�t. Leningr�d felszabadul.

1943. j�lius, kurszki csata: A t�rt�nelem legnagyobb tankcsat�ja. Szovjet siker.

T�vol- Kelet, Csendes- �ce�n:

Jap�n«USA

Midway- szigetek: Amerikai ellent�mad�s. Er�egyens�ly k�vetkezik be.

„B�kaugr�s”: Szigetr�l- szigetre foglalj�k el az amerikaiak a jap�n szigeteket.

Dzsungelharc, l�gi �s tengeri csat�k sorozata. Felmorzsol�dik a k�ls� v�delmi gy�r�, Jap�n visszaszorul a bels� v�delmi gy�r� m�g�.

Fordulat: amerikai gy�zelem

�szak- Afrika: 

Rommell«Mongomeri

El- Alom�in: Angol gy�zelem, �tt�r�s, vissza�zik a n�meteket. A sz�vets�gesek partrasz�llnak Szic�li�ban. Mussolini-t letart�ztatj�k. Az �j korm�ny fegyversz�netet k�r. Olaszorsz�g kil�p a h�bor�b�l „Tengelyt�r�s”, fordulat.

12. Mir�l sz�letett d�nt�s a teher�ni konferenci�n?

R�sztvev�k: Szt�lin, Roosevelt, Churchill

D�nt�s sz�letett:

1. A h�bor�t a n�cizmus teljes sz�tz�z�s�ig folytatj�k
2. Nem k�tnek k�l�nb�k�t
3. Nyugat- Eur�p�ban hoznak l�tre egy m�sodik frontot

13. Hogyan t�rt�nt a n�met megsz�ll�k ki�z�se a Szovjetuni�b�l?